Stop Nazi-Glorification!
A náci múlt dicsőítésének legnagyobb eseménye Magyarországon minden év februárjában az un. „Becsület Napja” rendezvény. 1945. február 11-én a budai várban körbezárt német csapatok kisebb magyar alakulatokkal együtt megpróbáltak áttörni a szovjet ostromgyűrűn. A 20-25 ezres csapatból 700-an érték el a német vonalakat, a többiek ott pusztultak. Ebből a sikertelen katonai akcióból próbálnak a nácik hősies eseményt faragni. A megemlékezést 1997. óta szervezik, de az 7-8 alkalommal betiltásra került. A szervezők változnak, mindig az éppen legaktívabb náci szervezet az.
A nácik dicsőítése egy általánosabb fasizálódási folyamat része. A politika folyamatosan jobbra tolódik, ennek egyik jele a náci múlt dicsőítése, ami több évtizede zajlik. Magyarország a II. világháborúban Hitler szövetségese volt. Az országban Horthy Miklós kormányzó vezetésével autoriter rendszer volt. Horthy 1919-ben került hatalomra az Antant segítségével, a Tanácsköztársaság leverése után. Uralomra jutását véres ellenforradalmi terror követte. 1920-ban bevezették a világ első zsidótörvényét: korlátozták a zsidó diákok egyetemi létszámát. 1938-tól sorra hozták az újabb faji törvényeket, párhuzamosan azzal, ahogyan a náci Németország segítségével növelni tudták az ország területét. A területi hódítás nyomán kiterjesztették a politikai terrort az új területekre. A leghírhedtebb akció a jugoszláviai bevonulás után 1942. januárjában lezajlott razzia volt, amikor 3-4000 civilt gyilkoltak meg a magyar hatóságok. A magyar hadsereg részt vett a Szovjetunió megtámadásában. A 2. magyar hadsereg elpusztult a Don-kanyarban. Erről ma már állami szinten is megemlékeznek, de arról kevés szó esik, hogy a magyar csapatok aktív résztvevői voltak a megszállók népirtó tevékenységének. A német csapatok 1944. március 19-én vonultak be Magyarországra, lelkes fogadtatás mellett. 1944 nyarán a holokausztrészeként félmillió magyar zsidót deportáltak és gyilkoltak meg. A deportálást a magyar álam szervezete és hajtotta végre. A magyar csendőrök gettókba gyűjtötték a zsidókat, a vasút elszállította őket Auschwitzba, a lakosság pedig elfoglalta és kifosztotta az elhurcoltak ingatlanjait.
1990-ben az első demokratikus választás után konzervatív-nacionalista kormány alakult, ekkor kezdődött a Horthy-korszak rehabilitációja. 1993-ban újratemették a külföldön elhunyt Horthy Miklóst. Több kormánytag is részt vett a temetésen, a hivatalos magyarázat szerint „magánemberként”. Ebben az időben szervezték az első „Trianon-megemlékezéseket”, ekkor még csak fasiszta szervezetek. (1920-ban a trianoni kastélyban írták alá a békeszerződést. A Magyar Királyság elvesztette területe kétharmadát – a királyság területén egyébként 50% alatt volt a magyar lakosság aránya.)
A jobboldali kormányok számára a Horthy-rendszer emlékezete jelenti a legitimációt. Horthy szellemi rehabilitációja sok szinten zajlik, de állami Horthy szobrot még nem állítottak. Magyarországon a jobboldal és a szélsőjobb között nincs éles különbség, a határ átjárható. A cigányellenes rasszizmus, az antiszemitizmus, a soviniszta nacionalizmus, az idegenellenesség, a homofóbia többnyire tolerált jelenség a társadalomban.
A nácik minden országban választanak maguknak szimbolikus eseményeket, ami köré mitológiát tudnak felépíteni. Magyarországon ez a nap az 1945. február 11-i kitörési kísérlet napja. 997 óta a „Becsület Napja” nemzetközi náci találkozóvá vált. Nemzetközi náci-rock koncertek, kisebb utcai megmozdulások kísérik a fő műsorszámot, a náci masírozást. Mivel a náci demonstrációt már több ízben is betiltották, így a legfontosabb eseménnyé a „Kitörés-túra” vált. Ez egy éjszakai teljesítménytúra a budai hegyekben. 2006. óta a Fidesz legfelsőbb köreihez közel álló, állami támogatást is kapó csoport szervezi, 2-3000 résztvevővel. Míg a náci demonstráció kizárólag a szervezett nácikat tudja mozgósítani, a túra célpontja a túrázást kedvelő középosztály. A túrázók úgy tesznek, mintha nem vennék észre, hogy egy nácikat dicsőítő rendezvényen vennének részt, de többségük egész biztosan nyitott a fasizmusra.
A „Becsület napi” nemzetközi náci demonstráció egyelőre nem része a hivatalos emlékezetpolitikának. A rendőrség szinte mindig betiltja, de a bíróság többnyire engedélyezi a demonstrációt. Ha be is van tiltva, a nácik mindig tartanak demonstrációt: a város környéki hegyekben, vagy magánterületen.
A „Becsület Napját” mindig kísérik antifasiszta ellentüntetések. Néha csak 2-3 tucatnyi, néha több száz antifasiszta vesz részt. A szervezők általában a radikális baloldali spektrumhoz tartoznak. Magyarországon a polgári antifasizmus csak nyomokban van jelen.
Az antifasiszta tüntetés akkor szokott sikeres lenni, amikor több csoport is bekapcsolódik a szervezésbe. Hosszú ideje jelentős a nemzetközi támogatás is. Az is növeli a siker esélyét, ha a média nagyobb hírverést csap az eseménynek. A közvélemény túlnyomó többsége elítéli a nácikat, nem szimpatizál velük – ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a fasiszta pártok bekerülnek a parlamentbe, és több százezres szavazótáboruk van.
Leave a Reply